Az aradi vértanúkra emlékezett a magyarság


A magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében. A vértanúk kivégzésének évfordulójáról megemlékeztek a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján is. Semjén Zsolt kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt. Semjén Zsolt hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres, magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak. Emlékeztetett: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig “minősíthetetlen stílusú támadások” érték Magyarországot.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnöke kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. “Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak” – fogalmazott. Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik. Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság – különösen Aradon és a szórványban – ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét. Urbán Erik csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak az aradi római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére. A Felvidéken szinte minden nagyobb magyarok lakta településen megemlékezéseket tartottak, így Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Füleken. Pozsonyban a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok helyi választmánya, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és a Pozsonyi Casinó polgári társulás által szervezett rendezvényre több mint százan látogattak el. Báró Jeszenák Jánosnak, az egyik pozsonyi vértanúnak a síremlékénél mondott beszédében Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felidézte a pozsonyi vértanúknak a forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét. A Magyar Közösség Pártja (MKP) már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára. Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának, felsőházi elnöknek a szobránál tartotta központi megemlékezését. A rendezvény ünnepi szónoka, Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: “Arad és 1848-49 szabadságharcának egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence, magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskakiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek”. Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: “A mártírok erőt adnak nekünk mostani küzdelmeinkhez”. Mint fogalmazott, “a kárpátaljai magyarság most ismét komoly kihívások elé néz: mindenekelőtt helyt kell állnia az október 25-i ukrajnai önkormányzati választásokon”. A délvidéki központi megemlékezést Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, a vajdasági Eleméren tartották. Szentmisével emlékeztek a város szülöttére abban a templomban, ahol már csak havonta egyszer tartanak katolikus szentmisét, a 4300 fős településen ugyanis már két százalék alá csökkent a magyar lakosság száma, és kevesebb mint egy tucat hívő van. Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: “Nekünk ma azt kell eldöntenünk, hogy a senki földjén, a bizonytalanságban, vagy pedig szülőföldünkön, érzelmileg és szellemileg a magyar nemzethez kapcsolódva akarunk-e élni”. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy az emléktábla mellett hamarosan szobrot is kap a településen Kiss Ernő. Adán vasárnap Damjanich János vezérőrnagy emlékművét koszorúzták meg az emlékezők. Zomborban, Schweidel József szülővárosában hétfőn a Szent Rókus temetőben emlékeztek a szabadságharc katonáira, majd a Magyar Polgári Kaszinóban koszorúzták meg a honvédtábornok emléktábláját. A Lázár Vilmos emlékére állított domborműnél Nagybecskereken a már hagyományosnak számító Légy híve rendületlenül című hangversennyel emlékeztek az aradi vértanúkra hétfőn. Budapesten több megemlékezést, konferenciákat tartottak, emellett számos vidéki településen is fejet hajtottak kedden az október 6.-i nemzeti gyásznapon. Simicskó István honvédelmi miniszter és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is kiemelte: az 1848-49-es szabadságharc vértanúi előtt pártállástól, világnézettől függetlenül tisztelegni kell. Áder János államfő Noszlopy Gáspár, a forradalom leverése után ugyancsak halálra ítélt honvéd őrnagyra is emlékeztetett. A központi rendezvénysorozat délelőtt 9 órakor a Parlament előtti Kossuth téren kezdődött, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját. A megemlékezők innen átvonultak a Batthyány-örökmécseshez. Az egykori miniszterelnök vesztőhelyénél délután 4 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthatott az aradi vértanúk emlékére. A központi programok este 6 órakor a Ludovika-kápolnában folytatódtak, ahol Bíró László tábori püspök celebrált emlékmisét, s beszédet mondott Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Az Országgyűlés keddi plenáris ülése is az aradi vértanúkra történő emlékezéssel kezdődött. Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt mondta: bárhol éljen is magyar a világban, pártállástól és világnézettől függetlenül ezen a napon meghajtja fejét 1848-49-es szabadságharcunk vértanúi előtt. Hozzátette: az Aradon kivégzett vértanúk felesküdtek a magyar szabadságra, s emellett kitartottak mindvégig, közösen, a halálig. Közülük sokan nem voltak született magyarok, mégis tudatosan választották az itthon maradást, vállalva a halált is azért, amire esküt tettek – fogalmazott Lezsák Sándor, aki szerint a vértanúk áldozata a nemzeti szabadság és függetlenség, valamint a polgárosodás 1848-as eszméivel együtt politikai nemzet identitásának lényegi része lett. Az alelnök beszéde után a képviselők néma felállással emlékeztek a kivégzettekre. Több parlamenti párt képviselői a központi rendezvényeken is részt vettek, voltak, akik önálló megemlékezést tartottak, illetve közleményben tisztelegtek a vértanúk előtt. Áder János köztársasági elnök a Somogy megyei Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál rendezett megemlékezésen kiemelte: “Noszlopy Gáspár ott van 1848-as forradalmunk legnagyobb alakjainak panteonjában”. “Kossuth őt nevezte a XIX. század legbátrabb emberének. Ezért is illő, hogy a mai napon az aradi mártírjaink előtt fejet hajtva az ő emlékét is felidézzük, és vele együtt mindazokét, akik a világosi fegyverletétel után is elevenen tartották 1848-as polgári forradalmunk és szabadságharcunk eszméjét” – hangsúlyozta Áder János. A Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál Simicskó István honvédelmi miniszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy 1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt. Kiemelte: az aradi vértanúk példát adtak arra, hogy felelősséget kell vállalnunk a kimondott szóért, egymásért, szeretteinkért, a nemzetért. A forradalom és szabadságharc idején a magyar nemzet megérezte, hogy összetartozunk – mondta, hozzátéve, hogy ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló kihívásokat is. A miniszter közölte: lehetünk “liberálisok, szocialisták, kereszténydemokraták, bármilyen nézetünk lehet a világról”, tisztelnünk kell szüleinket, őseinket, mindazt, amit létrehoztak. A Fiumei úti sírkertben déltől középiskolásokkal együtt rendhagyó történelemórát tartottak. A Nemzetstratégiai Kutatóintézetben rendezett konferencián Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke azt mondta: ha értelmezni szeretnénk azt a történészi meghatározást, miszerint a nemzet nem más, mint közös kép a múltról és közös terv a jövőre, akkor – mint fogalmazott- “nem tévedünk nagyot azzal az állítással, hogy mind nemzetünk, mind az egyes nemzeti közösségeink fennmaradásának elengedhetetlen, hogy ne csupán a jövőt tervezzük közösen, hanem a közös emlékezetből fakadó múltunkból, hagyományainkat is ápoljuk”. Rámutatott: az aradi tizenháromból csak ketten született a mai Magyarország területén. “Aki a határon átnyúló magyar összetartozást tagadja, az a vértanúakat és október 6-át tagadja” – fogalmazott. Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: “a magyar nemzet 1848 márciusában nemcsak talpra állt, nemcsak visszaszerezte szabadságát, hanem képessé vált arra is, hogy mindenáron megvédje azt”. A tanácskozás fővédnöke, Schmitt Pál volt köztársasági elnök megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy őrizni kell a forradalom és “élve kell tartani” a hősök emlékét. A beszédeket követően a kutatóintézet V. kerületi, Nagysándor József utcai székházában felavatták Nagysándor József, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett honvédtábornokának tiszteletére állított emléktáblát. A Március 15. téren a “Hátrahagyottak emlékezete” címmel hétfőn megnyílt kiállítást, amely az aradi vértanúk hozzátartozóinak állít emléket október 11-éig lehet megtekinteni. A kiállítás a tizenhárom tábornok hátrahagyott családját, az özvegyeket, menyasszonyokat mutatja be, akiknek az élete gyakran ellehetetlenült. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk