Nyelv-járás: anyanyelvünkről a magyarországi közmédiában


A Kossuth Rádió csütörtöki műsorait átszövi a magyar nyelv ápolása. A 180 perc, a Közelről és a Kultúrkör érdekes témákkal várja édes anyanyelvünk szerelmeseit. A Kossuth Rádióban február 21-én, csütörtökön több műsorban is fontos szerepet kap anyanyelvünk. Először a 180 perc ad ízelítőt napjaink nyelvi vitáiból (6.00*). Bak Anita, a Közelről szerkesztője és Kránitz Balázs műsorvezető annak jártak utána, hogy milyen irányba változik a nyelvhasználat. Vajon rontják-e évezredes értékeinket a külföldi, jórészt a számítógéppel és a mobiltelefonnal összefüggésben megjelent szavak, kifejezések? Az adás különös figyelmet szentel a rövidítéseknek, a chatelésnek és az sms divatjának. A közvélemény megoszlik e kérdésekben. Vannak, akik tudatosan védik e hatásoktól gyermekeiket, s vannak szép számmal, akik hasznot húznak mindebből. Ennek nyomán új „irodalmi formák” bukkannak fel, ilyen az úgynevezett slam-költészet is (15.30*). A Kultúrkör stúdiójába várják Csizmadia Annát, és Török Tillát, a magyar népdaléneklés fiatal képviselőit. Völgyi Tóth Zsuzsa mikrofonja előtt az ifjú művészek arról beszélnek, hogyan talál egymásra a dalban a zene és a szöveg. A műsor külön foglalkozik a vajdasági fiatalok nyelvhasználatával, s annak változásával is. A hallgatók arról is képet alkothatnak, másképp őrzik-e nyelvünket a határokon túl élő magyarok. Erről a Rejtőzködő Kárpát-medence műsorsorozat vajdasági epizódja nyomán a Magyarság Háza vezetője, Papp-Váry Borbála osztja meg gondolatait. „Az említett sorozat célja a nemzeti identitás erősítése – hangsúlyozza a vendég. – Anyanyelvünk őrzése és ápolása a délvidéki magyarság számára egyben a megmaradás záloga is. A vajdasági kortárs irodalom gazdagsága, a színjátszás színvonala, s a Fölszállott a páva győztesének, Csizmadia Annának a szövegmondása reménnyel töltheti el a kétkedők szívét.”(21.04*). A magyar nyelv védelme körüli viták nem új keletűek. A nyelvújítási mozgalmat már a XVIII. század végén élénk szóváltások kísérték. A közvélemény két táborra oszlott: a neológok voltak a nyelvújítás hívei, az ortológok (akik elítélték a nyelv szelleme ellen vétő nyelvrontást) pedig az ellenfelei. Az akkori disputák elcsitultak, hogy más korokban, és más okokból újból fellángoljanak. Minden bizonnyal napjaink szóváltásai is egyszer a nyelvkutatás témái lesznek. mtva * magyarországi idő szerint

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk