Így döntött a Nemzetközi Valutaalap

Az IMF/Világbank tavaszi ülésszakán az IMF politikai döntéshozó testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) a gazdasági növekedés ösztönzésére és a munkahelyteremtésre összpontosító politikai célokat tűzött a valutaalap elé. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója az IMFC ülését követő sajtótájékoztatón külön kiemelte a munkahelyteremtés szükségességét. Véleménye szerint abból az IMFC legutóbbi, 2012 októberi tokiói ülése óta tapasztalt “háromsebességes” növekedésből, amikor egyes országok jól teljesítenek, mások pedig lemaradnak, csak egy hatékony intézkedési csomag tudja kilendíteni a világgazdaságot. “Minden politikus munkahelyet akar teremteni és legfőképpen megoldást akar találni a fiatal korosztály problémáira” – mondta a vezérigazgató. “Bármilyen munkahelyteremtő megoldás megfelel” – hangsúlyozta. “Ehhez azonban olyan növekedési programra van szükség, ami nem csupán egyetlen elképzelésen, hanem a megfelelő ütemű fiskális konszolidációt, a strukturális reformokat (…) és némi mozgásteret is biztosító monetáris politikát egyaránt felölelő intézkedési csomagon alapul.” A tárgyalások a növekedés ösztönzésére összpontosítottak – mondta az IMFC ülését követő sajtótájékoztatón Tharman Shanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az IMFC rövid távon megfelelőnek tartja a laza monetáris politika alkalmazását, de éppúgy fontosnak tekinti a megkezdett fiskális és strukturális reformintézkedések folytatását is. “A monetáris politikára való túlzott összpontosítás helyett a középtávú költségvetési és strukturális reformok szükségességét szem előtt tartva kell jobb egyensúlyba hozni a monetáris, fiskális és strukturális reformintézkedéseket” – mondta a szingapúri pénzügyminiszter. Az IMFC (International Monetary and Financial Committee) a következő politikai prioritásokat jelölte meg: a fejlett gazdaságokban a növekedés ösztönzése érdekében megengedett a laza monetáris politika alkalmazása, de meggyőző középtávú költségvetési konszolidációs terveket is le kell lefektetni, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi szektor reformjára és a strukturális átalakításra. Az euróövezetben folytatni kell a bankrendszer szanálását és a pénzügyi rendszer fragmentáltságának enyhítését. A feltörekvő és fejlődő térségekben megindult a gazdasági növekedés, ezért a politika súlypontját a tartalékképzésre és a pénzügyi rendszer sérülékenységének kiküszöbölésére kell áthelyezni. Az alacsony jövedelmű országokban tapasztalható robusztus növekedés a tartalékképzés mellett lehetőséget ad az infrastrukturális és szociális hiányosságok enyhítésére. Az IMF-nek szoros figyelemmel kell követnie a PRGT (Poverty Reduction and Growth Trust) fenntartható működését, különös tekintettel a szegény országok szükségleteire. A világgazdaság ellenálló képességének megerősítése érdekében az IMF-nek más szervezetekkel folytatott együttműködése keretében a gazdasági növekedés támogatására és a foglalkoztatás növelésére kell összpontosítania tanácsadó tevékenységét. Az IMF-nek szoros figyelemmel kell követnie a nem-konvencionális monetáris intézkedéseknek a tőkeáramlásra, a befektetési eszközök és a nyersanyagok árára, illetve a tőkeáralmásnak az értéktőzsdei árfolyamokra és a globális likviditásra gyakorolt hatását – áll a prioritások között. Az IMFC felszólította ugyanakkor az Egyesült Államokat és az érintett európai országokat, hogy késedelem nélkül ratifikálják az IMF kvótarendszerének reformjáról még 2010-ben elfogadott megállapodást. Ez a megállapodás nagyobb súlyt adna a feltörekvő országoknak a nemzetközi pénzügyi szervezet döntéshozatalában. MTI