Jön az európai tranzakciós adó


Az Európai Parlament szerdai ülésén támogatta az átfogó pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. A mostani felállás szerint az új teher 11 uniós tagállamban lépne életbe, az értékpapír- és kötvényügyletek esetében 0,1 százalékos, a származtatott ügyleteknél pedig 0,01%-os kulccsal. A téma parlamenti szakértője, Anni Podimata görög szociáldemokrata képviselő üdvözölte a Parlament kitartását: “A Parlament állta a szavát, következetesek maradtunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a pénzügyi szektor ezzel az adónemmel kiveszi a részét a válságból való kilábaláshoz, és visszatérhet eredeti feladatához: a reálgazdaság pénzügyi igényeinek kielégítéséhez” – idézi az EP tájékoztatási irodája. Az elfogadott jelentés a Bizottság javaslatát támogatva a pénzügyi eszközök széles körére: értékpapírokra, kötvényekre és származtatott ügyletekre egyaránt kiterjesztené a pénzügyi tranzakciós adót. Ugyanakkor a tőzsdére bevezetett kis- és középméretű vállalatok és a nyugdíjalapok esetében engedményeket tenne, mivel azok pénzügyi műveletei kevésbé spekulatív jellegűek. Mennyi az annyi? A parlamenti jelentés változatlanul hagyta a Bizottság által javasolt adókulcsot, amely az értékpapír- és kötvénykereskedelem esetén 0,1 százalék, derivatív ügyletek esetében pedig 0,01 százalék. A tagállamok azonban a tőzsdén kívüli pénzügyi tranzakciókra – amelyek a tőzsdén folytatott kereskedelemnél kevésbé ellenőrzöttek és átláthatóak – alkalmazhatnak magasabb adókulcsot. 2017. január elsejéig az állampapír-ügyleteket 0,05 százalékos adó terhelné, a nyugdíjalapok pedig ugyaneddig az időpontig 0,05 százalékos adót fizetnének az értékpapír- és kötvényügyleteik, 0,005 százalékot pedig a derivatív ügyletek után. Büntetik az adóelkerülést Az elfogadott szöveg határozottan drágábbá teszi az adóelkerülést, mint az adó megfizetését. A tranzakciós adó megfizetésétől teszi ugyanis függővé a jogcímátruházást, vagyis ha az értékpapír vásárlója nem fizeti be a tranzakciós adót, akkor jogilag nem válik annak tulajdonosává, és az ügylet nem teljesíti a központi elszámolás feltételeit – áll az EP tájékoztatójában. 11 ország Az Európai Parlamentnek adóügyekben konzultációs szerepe van. Megállapodás a megerősített együttműködésben részt vevő 11 tagország – Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország – egyetértésével jöhet létre. portfolio

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk