BANKPÁNIK: Nem valószínű kiterjedt betétesi roham az európeriférián

Várhatóan nem okoz járványszerűen terjedő betétesi rohamot az európeriféria más országaiban a hétvégére kidolgozott 10 milliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag, amely a tervek szerint egyszeri jelentős illetéket is kiróna a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre azok értékének arányában – vélekedtek vasárnapi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays szakelemzői a csomagról nyilvánosságra került részleteket kommentálva közölték: véleményük szerint a potenciális járványveszély – vagyis az, hogy tömegesen megindulna a tőkekivonás a valutauniós periféria más gazdaságaiban a bankbetétekből és a szuverén adósságból – most jóval korlátozottabb, mint akkor lett volna, ha egy ilyen jellegű csomagot a korábbi pénzügyi mentőprogramok keretében állítottak volna össze. Az európerifériális bankok – köztük az IMF/EU/EKB-segélyprogramban részesült görög, ír, portugál és spanyol bankrendszerek – tőkeellátottsága ugyanis jelenleg számottevően jobb, mint korábban, emellett az eurójegybank is jelentős mennyiségű likviditással látta el a piacot, és másodpiaci kötvényvásárlási programjával megmutatta készségét a pénzügyi stabilitás fenntartására – hangsúlyozták a Barclays londoni elemzői. A ház szakértői szerint több alapvető ok magyarázza, hogy a ciprusi mentőprogram miért tér el jelentősen – főleg a bankbetétesekre kiróni tervezett kötelező illeték esetében – az euróövezeti válság korábbi szakaszainak segélycsomagjaitól. A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét. A Barclays kimutatása szerint Írországban például 40 százalék, Görögországban 27 százalék, Spanyolországban 6,5 százalék volt a bankrendszerek feltőkésítésének GDP-arányos költsége. A ciprusi kormány egyszerűen nem engedhette meg magának a bankrendszer önálló feltőkésítését, mivel ennek révén az államadósság-ráta a GDP-érték 145 százaléka körüli szintre emelkedett volna, ami – tekintettel a gazdaság növekedési kilátásaira is – fenntarthatatlan pályára állította volna a ciprusi közadósság-dinamikát. Emiatt a betétesi illetéket is tartalmazó pénzügyi csomag alternatívája a ciprusi közadósság leírása lett volna. Mindemellett a ciprusi bankrendszerben magas a nem rezidens tulajdonosok betéteinek állománya: a teljes betétállomány 37 százaléka nem ciprusi, 30 százaléka euróövezeten kívüli betéteseké, a rendszerszintű betétállomány összege pedig az éves GDP-értéknek hozzávetőleg a 380 százaléka – hangsúlyozták vasárnapi elemzésükben a Barclays londoni szakértői. A ház szerint ehhez járul a Cipruson honos “laza” pénzmosás-ellenes hozzáállás, és ebben a helyzetben az euróövezeti döntéshozók – a korábbi segélyprogramokkal ellentétben – Ciprus esetében “nem lelkesedtek” azért, hogy a ciprusi bankok betéteseinek nyújtsanak pénzügyi segítséget. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő ez utóbbi problémáról összeállított, Londonban ismertetett legújabb elemzésében közölte: becslései szerint a nem rezidens orosz üzleti vállalkozások ciprusi bankokban elhelyezett betéteinek összege 2012 végén megközelítette a 19 milliárd dollárt, emellett orosz bankok további mintegy 12 milliárd dollár tőkét tartottak ciprusi banki érdekeltségeikben. George Osborne brit pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy a Cipruson állomásozó brit katonákat és kormányzati tisztviselőket a brit kormány kártalanítja, ha őket is érintené a tervezett ciprusi bankbetétilleték. Nagy-Britannia 3500 katonát állomásoztat Cipruson. Osborne, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozott, nem tett utalást ugyanakkor arra, hogy a brit kormány a Cipruson élő 60 ezer brit magánszemélyre is kiterjesztené a kártalanítást. Ciprust a nagy londoni kockázatelemző házak a világ egyik legrizikósabb államadósának tartják. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég Londonban ismertetett idei első globális országkockázati összesítése szerint – amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolta be a vizsgált szuverén adósokat – a világ tíz legkockázatosabb államadósának mezőnyében Argentína mögött a második helyen Ciprus állt. Kisebb roham indult szombaton Cipruson a bankbetétek kivételére, miután híre ment, hogy a szigetország 10 milliárd eurónyi nemzetközi hitelcsomaghoz jut, ennek fejében viszont tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. Az illeték százezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék lesz. Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombatra virradóra állapodtak meg a Ciprusnak szánt hitelcsomag fő elemeiben. Reggel százak akarták kivenni a számlájukon lévő pénzt a szombaton is nyitva tartó szövetkezeti bankokból – jelentette a ciprusi közszolgálati rádió (RIK). Próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak, a fiókok vezetői ugyanis arról értesítették őket, hogy a pénzintézet internetes hálózata nem működik. Később a még nyitva tartó fiókok is bezártak – közölte a Cooperative Central Bank of Cyprus elnökhelyettese a rádióban. A ciprusi bankokban lévő megtakarítások harmada külföldieké, elsősorban tehetős oroszoké és briteké. Kiderült, a hatóságok éjjel befagyasztották a megtakarításokat, hogy elkerüljék egy lehetséges pánik következményeit. A rádió szerint az ügyfelek bankjegykiadó automatákból természetesen vehetnek fel pénzt, de nem férhetnek hozzá azokhoz az összegekhez, amelyekre az egyszeri illeték vonatkozik. Várakozásai szerint az illetékből 5,8 milliárd euró folyik majd be – mondta az Eurogroup vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem szombaton Brüsszelben. A politikus hangsúlyozta, hogy “nem büntetik” Ciprust. “De minket, egyszerű ciprusiakat igen” – fűzte hozzá egy nicosiai férfi a dpa német hírügynökségnek. Hírek szerint az illeték összegét még azelőtt levonják, hogy újra kinyitnának a pénzintézetek. A tárgyalásokon az Európai Központi Bankot képviselő Jörg Asmussen azt mondta, a válságtól sújtott más országokban nem fenyeget hasonló intézkedés. A dpa ciprusi pénzügyminisztériumi forrásokból egyébiránt úgy értesült, hogy a 10 órás tárgyalás bővelkedett a drámai jelenetekben. Legkevesebb háromszor fordult elő, hogy a szigetország delegációja kis híján felállt az asztaltól. Az euróövezet tagállamai ultimátumot adtak Ciprusnak: ha nem fogadja el az illetékről szóló pontot, visszatérhet korábbi fizetőeszközéhez, a ciprusi fonthoz – tudósítottak ciprusi újságírók. A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása. A csomag értéke azonban kevesebb a vártnál: Ciprus korábban 17 milliárd eurónyi szükségletről tett említést. A szigetország tavaly nyáron fordult pénzügyi támogatásért a nemzetközi hitelezőkhöz, de a belpolitikai fejlemények – mindenekelőtt a nemrégiben tartott elnökválasztás – hátráltatták a tárgyalásokat. Gyors segítség nélkül Ciprusnak a számítások szerint már májusban csődöt kellene jelentenie. Görögország, Írország és Portugália után Ciprus a negyedik euróövezeti ország lesz, amelyet nemzetközi hitelcsomaggal segítenek a pénzügyi válság következményeinek elhárításában. MTI