Juncker az Európai Bizottság új elnöke, de megkérdőjelezik a legitimitását – pengeváltások, közbekiabálások, támadó hangvételű beszédek az Európai Parlamentben

Megválasztotta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének. Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazással 422 szavazattal, 250 ellenében választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. A szabályok értelmében az EP-képviselők egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna. Jean-Claude Juncker a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt.

Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata német elnöke (j) gratulál Jean-Claude Juncker néppárti politikusnak, az Európai Bizottság megválasztott új elnökének, volt luxemburgi miniszterelnöknek az Európai Parlament (EP) ülésén Strasbourgban 2014. július 15-én. Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazás során, 422 szavazattal, 250 ellenében, 47 tartózkodás mellett választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. MTI Fotó: Beliczay László Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy – David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett -, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében. E szerződés – amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt – kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22-25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot. Pengeváltások az euroszkeptikusokkal A politikai fősodorhoz tartozó pártok európai parlamenti (EP-) képviselői részéről sűrűn felcsattanó taps, az euroszkeptikusok részéről számos közbekiabálás és támadó hangvétel, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökjelöltje részéről pedig néhány szellemes visszavágás, illetve nagy visszhangot kiváltó kijelentés jellemezte a szavazást megelőző strasbourgi parlamenti plenáris vitát. Beszédében Juncker egyaránt méltatta az Európa újraegyesítésében kiemelkedő szerepet játszó, kereszténydemokrata Helmut Kohl egykori német kancellár államférfiúi érdemeit, valamint a néhai Francois Mitterrand szocialista párti francia köztársasági elnök kijelentését, miszerint a nacionalizmus csak háborúhoz vezet. “Mitterrandnak igaza volt” – mondta Juncker, és ez a kijelentése az egyetértés és a nemtetszés egyaránt hangos megnyilvánulásait váltotta ki az ülésteremben. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front vezetője azzal vádolta Junckert, hogy “kárhozatba viszi” a népeket. Szerinte a májusi EP-választáson – amelyet Franciaországban az általa vezetett mozgalom nyert meg – a franciák “nemet mondtak Brüsszelre, nemet a demokrácia elkobzására, nemet a regresszív politika ostobaságára és a szervezett tömeges bevándorlásra”. A Nemzeti Front vezetője “halálos tervnek” nevezte az uniót. Azt mondta, hogy Junckernek nincs semmilyen legitimitása – hiszen senki nem választotta őt meg az EP-választásokon -, és hogy végül az egész Európai Bizottságot “az európai technokrata struktúrával együtt a történelem szemétkosarába kell majd kidobni”. Juncker válaszában köszönetet mondott Le Pennek azért, amiért nem szavaz rá. Nigel Farage, a brit UKIP – szélsőségesen unióellenes párt – vezetője szerint a szovjet időket idézi, hogy az EP csak egy jelöltről szavazhat. A brit Európa-ellenes politikus ugyanakkor elismerte, hogy Junckernek jobb humorérzéke van, mint azoknak, akikkel eddig Brüsszelben találkozott. Farage kritizálta a szavazás titkos voltát is, vagyis azt, hogy a képviselők névvel nem vállalják a felelősséget állásfoglalásukért. Juncker erre azt mondta, ő sem volt a híve ebben az esetben a titkos szavazásnak, de “engedményt tettek Farage-nak”, nehogy kiderüljön, hogyan szavazott valójában. Ezen megjegyzés mögött az a közkeletű brüsszeli vélekedés húzódik meg, miszerint Farage-nak az a legfontosabb, hogy minden lehetséges módon árthasson a Juncker megválasztása ellen korábban következetesen tiltakozó David Cameron brit kormányfőnek. MTI