“Nem célravezető az RMDSZ javaslata a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügyében”


Nem tartja célravezetőnek a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére elfogadott önkormányzati határozatot a kétnyelvűségért évek óta küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo).

A civil szervezet pénteki közleményében valószínűsítette, hogy az RMDSZ – a szövetség által innovatívnak nevezett – javaslatát törvényellenesnek minősíti a prefektus. A CEMO álláspontja szerint a szövetség javaslata alapján elfogadott határozatnak „az égvilágon semmi köze nincs az innovációhoz, még kevésbé a magyar közösség jogaihoz”. Utóbbiakat a szervezet szerint az alkotmányból, a román közigazgatási törvényből és a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekből kell levezetni.

A Cemo kifogásolta, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ politikai okokból elutasította az egyeztetést a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó másik, csütörtökön elfogadott tervezetet beterjesztő Szabad Emberek Pártjával (POL), és azokkal a székelyföldi RMDSZ-es polgármesterekkel sem konzultált, akik régen megoldották az utcanevek kétnyelvű kiírásának a kérdését. Felkérte az RMDSZ önkormányzati képviselőit, ne keltsék azt a látszatot, hogy megoldották a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvűsítésének az ügyét.

A Cemo mellékelte az országos kataszteri hivatal álláspontját is, mely – felkérésére – véleményezte, és törvénytelennek látta az RMDSZ által javasolt megoldást. A szervezet ugyanakkor helyeselte a POL kezdeményezésére benyújtott és szintén elfogadott önkormányzati határozatot, amelynek a kidolgozásában szakértőként vett részt.

A marosvásárhelyi önkormányzati testület két határozatot fogadott el csütörtöki ülésén a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére. A POL által benyújtott tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írná elő, az RMDSZ által benyújtott tervezet pedig az utcanévbe emelné be a magyar elnevezést is. Mindkét párt megszavazta a másik kezdeményezését is, így az önkormányzati testület mindkét javaslatot elfogadta.

Amint az RMDSZ hírlevele elmagyarázta: az utcák névcseréje azt jelentené, hogy például a Tineretului (Ifjúság) utcának nemcsak a fordítása kerülne az utcanévtáblákra, hanem az utca nevét változtatnák meg Tineretului – Ifjúság utcára.

Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.

Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.

Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A kétnyelvű utcanévtáblák ügyét a Cemo hozta vissza a közérdeklődés középpontjába, amikor önkéntesei 2015-ben elkezdték a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, és a rendőrség megbüntette őket emiatt.

MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk!