Egy a zászló, egy az ünnep: székely is, magyar is

A Székely Nemzeti Tanács folytatni kívánja a párbeszédet az RMDSZ-szel, bár nem ért egyet az RMDSZ-vezetőknek azzal a kijelentésével, amely szembeállítja a március 10-ei és március 15-ei megemlékezést, illetve a székely és a magyar lobogót.

Az SZNT-elnök Izsák Balázs által aláírt közleményben egyebek mellett leszögezik: március 15-e a magyar szabadság napja, s mint ilyet, a Székely Nemzeti Tanács évek óta megünnepli, így tesznek az idén is. „Székelyföld számára azonban a szabadságot – helyzetünkből adódóan – más intézményi keretek között tudjuk csak megélni, mint a Székelyföldön kívül élő magyarok. A szabadság intézményi kerete Magyarországon a magyar állam, itt Székelyföldön viszont a területi autonómia lehet. Erre figyelmeztetni, és erről megemlékezni éppen a székely szabadság napján lehet, amikor mindannyian készülünk március tizenötödikére. Bízunk benne, hogy az RMDSZ számos, autonómiának elkötelezett tagja és tisztségviselője eljön Marosvásárhelyre a Székely Szabadság Napján. Megbecsült helyük lesz közöttünk“ – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közleményben. Mint ismert, az RMDSZ vezetői a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén úgy foglaltak állást, hogy az RMDSZ nem vesz részt a március 10-ére tervezett marosvásárhelyi autonómiatüntetésen. A szövetség háromszéki szervezetei azonban időközben jelezték, mivel ezzel kapcsolatos határozat nem született, ezért ők eljönnek a marosvásárhelyi megmozdulásra. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a Székely Nemzeti Tanács közleményét. Mit jelent a székely szabadság? A Székely Nemzeti Tanács tavaly decemberben kezdeményezte, hogy tegyük március tizedekét, a székely vértanúk emléknapját a székely szabadság napjává. Közel két hónap után az RMDSZ válasza így hangzik: A székely szabadságnak már van napja, és az március 15! Szeretnénk leszögezni, hogy március 15. a magyar szabadság napja, s mint ilyet, a Székely Nemzeti Tanács évek óta megünnepli, így fogunk tenni az idén is. Székelyföld számára azonban a szabadságot – helyzetünkből adódóan – más intézményi keretek között tudjuk csak megélni, mint a Székelyföldön kívül élő magyarok. A szabadság intézményi kerete Magyarországon a magyar állam, itt Székelyföldön viszont a területi autonómia lehet. Itt Székelyföldön a szabadság most azt jelenti, hogy jogunk és lehetőségünk van tiltakozni a készülő, jogsértő közigazgatási reform ellen, követelni az autonómia törvény általi szavatolását, jogunk és lehetőségünk közösen cselekedni ennek érdekében. Ha felismertük ezt a lehetőséget és élni tudunk vele, akkor közelebb kerülünk a székely szabadsághoz, és megértjük azt is, hogy elérésére a történelem más feladatokat is ró ránk, mint az egyetemes magyar szabadságért újra és újra megküzdő magyarországi testvéreinkre. Erre figyelmeztetni, és erről megemlékezni éppen a székely szabadság napján lehet, amikor mindannyian készülünk március tizenötödikére. Az RMDSZ ülésén az is elhangzott, hogy a magyarság számára “egy a zászló”: a piros fehér zöld, s ez ismét igaz, de a nemzeti lobogó nem állítható szembe Székelyföld zászlajával. A két zászló ugyanis nem alternatívái, netán ellenségei egymásnak, hanem társak. Fontosnak tartjuk ugyanakkor leszögezni: mi úgy véljük, a székely zászló nem pusztán egy regionális szimbólum, hanem a korszerű és európai székely szabadságtörekvés jelképe, hiszen az autonómiát éppen a székelység magyar nemzeti önazonosságának védelmére akarjuk megteremteni. Mindezen vélemény-különbségek ellenére folytatni kívánjuk azt a párbeszédet, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnökkel, Borboly Csaba Hargita megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei elnökkel elkezdtünk, a Székely Szabadság Napjára készülve. Bízunk abban, hogy az RMDSZ számos, autonómiának elkötelezett tagja és tisztségviselője eljön Marosvásárhelyre a Székely Szabadság Napján. Megbecsült helyük lesz közöttünk. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely 2013. február 25.