2013. április 11.

Ma Ariel, Areilla, Gemma, Godiva, Laura, Leó, Leon, Leona és Szaniszló napja. A görögök a Leo- kezdetű személyneveiket (pl. Leomakhosz, Leoszthenész) Leónak becézték. Ez egyébként azonos az említett nevek előtagjával, jelentése: oroszlán. A Szaniszló a szláv Stanislaw névből származik. Jelentése: állandó dicsőség. Ma van a magyar költészet napja. 1165-ben mérgezés következtében meghalt IV. István magyar király, aki 1163. januárjában ellenkirályként került a trónra. 1241-ben volt a muhi csata. Aznap a Magyarországra támadó Batu kán vezette tatár seregekkel a Muhi pusztán vette fel a harcot IV. Béla magyar király. Pontosabban a királyi sereg Muhinál táborozott le és szekérvárat épített. Április 11-én a tatár sereg több ponton átkelt a Sajó folyón, az egyetlen híd magyar őrségét legyőzték, majd reggelre teljesen körülzárták a magyar tábort. Reggel 8 órakor megkezdték a nyilazást, a sátrakra tüzet dobtak. A zsúfolt táborban a magyarok nem tudtak a csatához felfejlődni; egyes csapatrészek kirontottak a tatárokra, de felmorzsolódtak a túlerővel szemben. Egyetlen lehetőséget látott mindenki: kitörni a gyűrűből. A tatárok folyosót nyitottak a menekülőknek, de üldözték őket és nagy részüket megsemmisítették. A muhi csata tehát nem volt szabályos ütközet, hanem – elsősorban a rossz hadvezetés miatt – komoly csata nélkül vérzett el a magyar sereg. IV. Béla királyt a vitézei kimenekítették a harcból, viszont a tatárok elözönlötték az országot és 1242-es kivonulásukig rengeteg pusztítást okoztak. 1896-ban ezen a napon megszerezte az első olimpiai aranyérmet Hajós Alfréd magyar úszó 100 méteres úszásban, az akkori Magyarországnak. 1905-ben ezen a napon született József Attila költő, a magyar líra egyik kiemelkedő alakja. Életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. Születésnapja a magyar költészet napja, amit 1964. április 11-én ünnepeltek először. Születésnapja tehát ünnep. Ünnep – ahogy ünnep lehetett egykor talán, mint új jövevényé, és ünnep ma: a költészeté. Rendkívül szűkös körülmények közt ordítja magát a világra a kis Attila, akire hamarosan, nevelőszüleinél, rettentő felismerés vár: neve, az Attila szerintük nem létezik, ezért inkább Józsinak hívják. Nem maradhat azonban társtalan, költészete a nyugatos líra egészen sajátos hajtása, végtelenül emberi, testközeli költészet az övé. Testmeleget áhítanak szavai, felhőkbe vesző anyai ölelésért nyújtóznak a karok, de többnyire csak a levegőt markolják. A levegőt, amiben egykor a szeretett anya ősz tincse is lebbent – a levegőt, amiben most más asszonyok szoknyája suhog. Bár tekintete egész korai képein is szigorú, kemény, mégis: a komoly borítókép alatt rendkívül érzékeny emberségéről árulkodnak az ólomba vetett sorai.