2013. április 24.

Ma a Baján, Becse, Bojána, Bonifác, Bónis, Egbert, Egmont, Egon, Fidél, Gaszton, György, Györgyi, Kászon, Melióra, Melitta, Nedda, Sebő és Simon nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Tavaszi gonoszjáró nap van ma: ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, és az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, és kiderüljön a gonoszság. György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, és azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás. 1222-ben ezen a napon II. András (Endre) király kiadta az Aranybullát, amelyben biztosítja a nemesi jogokat. Maga az aranybulla a király aranypecsétjével (bullájával) ellátott oklevél. A magyar aranybullát többször megújították; ezek közül a legismertebb az 1267-es és az 1351-es rendelkezés. 1327-ben Károly Róbert magyar király megalapította a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére a Szent György lovagrendet. 1648-ban ezen a napon Lőcsén meghalt Frölich Dávid matematikus és csillagász, aki megírta az első magyar földrajzkönyvet. Kísérletei során – Torricellinél korábban – vette észre, hogy a légnyomás a földrajzi magassággal együtt változik. 1854. április 24-én vette feleségül Ferenc József osztrák császár Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőt, Sissit. 1932-ben ezen a napon mutatták be Budapesten a Magyar Királyi Operaházban Kodály Zoltán Székely fonó című egyfelvonásos daljátékát. 1870-ben ezen a napon született Thorma János festő, a nagybányai művésztelep és iskola egyik alapító tagja. Ismertebb alkotásai: Aradi vértanúk; Talpra magyar; Kocsisok között. 1875-ben ezen a napon született Huszka Jenő operettszerző. 1884-ben született Herman Lipót festő és grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész. Festményein tájképeket és portrékat ábrázolt, valamint könyvekhez készített illusztrációkat. 1913-ban jött a világra Jékely Zoltán író, műfordító, József Attila-díjas költő. Áprily Lajos költő fia. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, de lírájában követte az erdélyi magyar költészet hagyományait is.