2013. május 1.


Ma Amarilla, Bánk, Benedek, József, Fülöp, Jakab, Maja, Tétény és Zsaklin nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitáncolták” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, és a virág az ablakba kerül. 1900-ban hunyt el Munkácsy Mihály festő, a kritikai realizmus egyik legnagyobb művésze. 1849-ben Marosszéket Maros megyévé nevezték át, de ezt nem követte a marosvásárhelyi tanács átszervezése. 1849-ben nevezték ki a Szemere-kormányt. A Minisztertanács elnöke és a belügyminiszter Szemere Bertalan lett. A kormány tagjai: Batthyány Kázmér – külügy, valamint ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügy; Vukovics Sebő – igazságügy; Csányi László – közlekedésügy; Horváth Mihály – vallás-és közoktatásügy; Duschek Ferenc – pénzügy ; Mészáros Lázár – ideiglenes hadügy. A kormányzói levelet és a kormány programját május 2-án olvasták fel a képviselőház ülésén. Hitet tettek a forradalom vívmányainak megvédése mellett, ugyanakkor kinyilvánították, hogy a tulajdont is megvédik, és a demokrácia talaján állva a népfelség elvét tartják szem előtt. 1881-ben ezen a napon Budapesten 25 előfizetővel megindul az első nyilvános távbeszélőközpont. A telefon elvére épülő hangújság feltalálója Puskás Tivadar volt. A Telefonhírmondó számos későbbi találmánya és kísérlete közül a legérdekesebb. A találmány lényege az volt, hogy egy beszélő hangját megsokszorozva, tetszés szerinti hallgatókészülék között osztja szét. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió és a budapesti hálózat is – amely független volt a már meglévő telefonvonalaktól és készülékektől. Így jelent meg először a világon hangközlő újság (1893), a rádió közvetlen elődje. 1620-ban Ozalyon megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, aki korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1901-ben ezen a napon született Szerb Antal író, irodalomtörténész. Szépirodalmi alkotásai, valamint a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története képezik életművét.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk