2013. május 11.


Ma Ferenc, Fülöp, Gujdó, Izidor, Jakab, Kalliszta, Majlát, Mirandella és Mirandola nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Ferenc a latin Franciscus rövidüléséből ered. Ez az olasz Francesco név egyházi latinosítása. Így nevezték el szülei a kis Assisi Szent Ferencet, aki a keresztségben voltaképpen a János (Giovanni) nevet kapta, mivel édesanyja francia származású volt, és édesapja is Franciaországból tért haza a kis Giovanni születése hírére. 1784-ben adta ki híres nyelvrendeletét II. József német-római császár és magyar király. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé a történelmi Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérni a német nyelvre. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót azontúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg németül, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást és ellenállást váltott ki az akkori Magyarországon, és hozzájárult a magyar nyelvújító mozgalom kibontakozásához is. A nagyfokú tiltakozás miatt a halálos ágyán tett “nevezetes tollvonás”-sal II. József 1790-ben a nyelvrendeletét is visszavonta. 1857-ben hat év várfogság után amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa. Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848. végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben. 1760-ban ezen a napon született Pálóczi Horváth Ádám költő, író, a magyar zenei folklór első gyűjtője. 1773-ban jött a világra Lenhossék Mihály Ignác orvos, a himlő elleni védőoltás egyik magyar kezdeményezője. Tankönyvei kiemelkedő jelentőségűek voltak. 1885-ben született Rajnai Gábor színész, érdemes művész, a Magyar Nemzeti Színház örökös tagja. Széles skálán játszó színész volt, humortól a tragédiáig mindent meg tudott valósítani. 1881-ben ezen a napon született Kármán Tódor gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője, a ,,hangsebességen felüli repülés atyja.” 1963-ban megkapta az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb kitüntetését.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk