Az ősi klímaadatok igazolják a klímaváltozási előrejelzéseket


Egy kutatócsoport szerint a több millió évvel ezelőtti éghajlatról nyert ismeretek alátámasztják a klímaváltozásra vonatkozó jelenlegi előrejelzéseket. A Nature folyóiratban közölt új tanulmányban brit és ausztrál szakemberekből álló kutatócsoport a világon elsőként térképezte fel részletesen a nagyjából három millió évvel ezelőtti késő pliocén korszak légköri szén-dioxid-koncentrációjának változásait. Akkoriban az atmoszferikus hőmérséklet pár Celsius-fokkal haladta meg a jelenlegit. A kutatók annak felbecsülésére használták az új adatokat, hogy a jelenlegi éghajlat miként fog reagálni a növekvő szén-dioxid-szintre. Az Ausztrál Nemzeti Egyetemen (ANU) dolgozó Eelco Rohling, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények igazolják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egy melegebb világra vonatkozó előrejelzéseit és több méternyi tengerszint-emelkedést jeleznek. “Több adatra volt szükségünk a melegebb periódusokra vonatkozóan, és most végre megkaptuk őket” – magyarázta a szakember. Rohling szerint “a pliocénhoz hasonló éghajlat felé közelítünk, ami nagyjából 2,5-3 Celsius-fokos melegedés. Aggasztó részlet, hogy a pliocénkori tengerszint legalább kilenc méterrel volt magasabb a jelenleginél, ahogy az korábbi tanulmányokból már kiderült. A mostani vizsgálat szerint a modern kori éghajlat ugyanolyan érzékeny a légköri szén-dioxid-változásra, mint a pliocénkori volt. Ezért a jégtakarók visszahúzódása és a tengerszint-emelkedés várhatóan a jelenlegi ütemben fog folytatódni a következő évszázadokban” – magyarázza. A pliocén korban nagyjából 350-400 ppm (milliomod térfogatrész) volt a szén-dioxid légköri koncentrációja, hasonlóan az elmúlt években tapasztalt értékhez. A kutatócsoport az óceánfenéken lévő mikrofosszíliák bórszintjének tanulmányozása révén tudta részletesen leírni a pliocénkori szén-dioxid-ingadozásokat. Az óceán savasságának változása ugyanis befolyásolja a különböző tengeri organizmusok mészvázában felhalmozódó bór izotópok arányát. A tanulmány másik vezető kutatója, a Southampton Egyetemen dolgozó Gavin Foster szerint a bolygó jelenleg még alkalmazkodik az emberi tevékenység okozta gyors ütemű szén-dioxid-növekedéshez. “Ez egy évszázadokon keresztül tartó játék, amely nem fog leállni 2100-ban” – mondta Rohling, hozzátéve, hogy a Földnek akár 200-300 ezer évébe is telhet, hogy “feltakarítsa az általunk kibocsátott szenet”. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk