2013. szeptember 21.


Ma Ifigénia, Ilka, Jónás, Máté, Maura, Míra és Mirella nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Máté a héber Mattitjahu név héber Mathai becézőjéből ered. Jelentése: Jahve ajándéka. A Mirella a Mira olasz becéző továbbképzése. Szeptember 21: A Magyar Dráma Napja Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját Madách Imre : Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója napjának tiszteletére. A cél pedig felhívni a figyelmet a magyar drámai irodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. A hagyomány szerint ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Vetésre viszont Máté hete nem kedvező: pelyvahétnek nevezik. Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kapcsolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok. 1235-ben hunyt el II.András magyar király, III. Béla fia. Trónja már nem volt olyan szilárd, mint apjáé. Folytatta a királyi birtokok eladományozását. 1217-ben keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. A várbirtokok eladományozásával a nagyurak hatalma növekedett. A szegény szabadokat függésbe kényszeríttették, földjüket elvették. 1213-ban, a halicsi hadjárat idején a király a kormányzást a tanulatlan Bertoldra bízta. A főurak Bánk nádor vezetésével a pilisi erdőben megölték a királynét. Az elégedetlenség miatt a király 1222-ben egy oklevélben, az Aranybullában megígérte, hogy a sérelmeket orvosolja. Az Aranybullában megerősítették a szerviensek eredeti kívánságait, az uralkodó megígérte; nem folyamodik pénzrontáshoz, és idegeneket országos főméltóságokba nem fog kinevezni. 1791-ben született gróf Széchenyi István államférfi. Széchenyi István érdeklődése hamar felkelt a magyar gazdaság és kultúra iránt. Európai utazásai során látottak arra ösztönözték, hogy segítsen hazája elmaradott állapotán, és erre megnyerje a nagybirtokos osztály tagjait, elsősorban az arisztokráciát. 1825-ben az országgyűlés alsótáblájának ülésén egy évi jövedelmének felajánlásával megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. 1826-ban lemondott tiszti rangjáról, hogy ne akadályozhassa nézetei szabad kifejtésében. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. 1830-ban jelenik meg a Hitel, mely nagy vonásokban foglalta össze reformjait. Széchenyi írásai mellett részt vett a pesti hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdésével. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, a dunai gőzhajózás beindítása, nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére. Az 1840-es években pedig elindította a Tisza-szabályozását. 1928-ban ezen a napon született Sinkovits Imre színművész. Sinkovits Imre nevéhez számos legendás filmszerep fűződik, ezek közül is kiemelkedik A Tizedes meg a többiek főszerepe, főszerepet játszott a Két félidő a pokolban, az Egy szerelem három éjszakája és Latinovits Zoltán mellett, az Örkény István Tótékjából készült Isten hozta, őrnagy úr című filmekben. Az Egri csillagok filmváltozatában Dobó István egri várkapitányt alakította, és a történelmi személyiségről elsősorban az általa megformált kép él a mai generációkban. A magyarok Kárpát medencébe érkezésének 1100. éves évfordulóján bemutatott Honfoglalás című filmben, Franco Nero mellett, ő formálta meg Álmos Vezér szerepét.. Pályafutása alatt szinte minden állami kitüntetést megkapott. Többszörös Jászai Mari díjas színművész, 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1970-ben érdemes művésznek, majd négy évvel később kiváló művésznek választották. Magyar Örökség-díjjal tüntették ki 1996-ban, 1998-ban megkapta a Sík Ferenc-emlékgyűrűt, 2000-ben pedig az akkor először kiosztott Nemzet Színésze kitüntető címet ő vehette át először. 1929-ben született Kocsis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője. 1948 és 1956 között 68 alkalommal játszott válogatott mérkőzést, amelyek során 75 gólt rúgott, és hat bajnoki címet szerzett. 1951-ben, 1952-ben és 1954-ben ő volt a magyar bajnokság legeredményesebb játékosa, és bár a svájci világbajnokságon 1954-ben a magyar válogatott csak ezüstérmes lett, a gólkirály 11 góllal mégis Kocka volt. 1956-ban Kocsis – sok más Aranycsapat-taghoz hasonlóan – emigrált, rövid svájci kitérő után Barcelonában telepedett le, és az FC Barcelona tagjaként még számos sportsikert ért el. 1979-ben bekövetkezett haláláig a katalán fővárosban élt, Magyarországra nem tért vissza.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk